Toldy Akadémia 2015.



Aki későn érkezik a Toldy Akadémiára, annak általában még a lépcsőkön is alig marad hely – ilyenkor nem számít, hogy az ember cikket ír vagy nem.

A korábbi évekhez hasonlóan most is tele volt az egész fizika előadó a TDN egyik legnépszerűbb programján. Most még az egyébként a zsűri számára fenntartott első padsor is tömve volt, s ők a tanári asztal mögött foglaltak helyet.

Az előadások idei értékelői: a zsűri elnöke, Alföldi Ferenc professzor, állami díjas orvos, iskolánk volt diákja; Becsey János, olimpiai aranyérmes paralimpikon; Forrai Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem Filozófia- és Tudománytörténet tanszékének doktora; Porogi András igazgató úr; és mivel tavalyi nyertesünk, Zempléni Ábel jelenleg Franciaországban tanul, a tavaly előtti nyertes, a diákelnök, Tereh Balázs, és persze Ti, a közönségdíj odaítélői.

A magas színvonal miatt az elvárás idén is magas volt: megfelelés a tudományosság követelményeinek, a szemléltetés eszközeinek hasznosítása, az érdeklődés fenntartása, a megközelítés eredetisége, a fogalomhasználat szakszerűsége, nyelvhelyesség, stílus – csak a szokásos. Az előadások most is legfeljebb 15 perc hosszúságúak lehetnek, a második előadás után pedig egy 10 perces szünet következik.

Első előadónk, Pintér Panka (6.b) előadása a sebészet egyik mérföldkövét, a gumikesztyű feltalálását járja körbe egy szerelmi szállal kiegészítve. Pankához nagyon közel áll ez a téma, ugyanis ő maga is sebész szeretne lenni.

article_image_6894.jpg

Varga Barnabás felvételegaléria megtekintése

Az egészet még jóval a mai értelemben vett sebészet előtt kezdjük. Régen egy „sebész” eszköztára kimerült egy fűrészben. A műtőkben oldalt széksorok voltak, hogy a „közönség” megtekinthesse a procedúrát. Megfelelő fájdalomcsillapítás hiányában az utcai ruhát viselő asszisztensek feladata egyszerűen a beteg lefogása volt, miközben ő pokoli kínokat élt át. Nagy áttörés volt a sebészetben a fájdalomcsillapítás, aminek első alkalmazója Joseph Warren volt 1846-ban. Azonban még mindig nem voltak adottak a megfelelő higiéniai körülmények, a kórházakban pusztítottak a fertőzések, járványok, a sebláz. Négy jelentősebb személyiség van, akik ezen az állapoton megpróbáltak változtatni. Semmelweis Ignác, aki bevezette a klóros vízzel való kézmosást a szülészeteken; Louis Pasteur, aki szerint a rothadást okozó mikroorganizmusok emberi szervezetbe való bejutását kell megakadályozni; Robert Koch, aki belátta, hogy a fertőzéseket a baktériumok okozzák és javasolta a forró gőzben való sterilizálást, és Joseph Lister, aki a sebeket fenollal kezdte tisztítani.

Az emberi kezeket viszont nem lehet kifőzni, tehát erre is kellett megoldást találni. 1889-ben William Stewart Halsted, egy elismert, újító amerikai sebész három másik társával együtt megalapítja a Johns Hopkins Hospital nevű kórházat. Még ebben az évben érkezett a kórház műtőjébe Caroline Hampton, aki alapvetően befolyásolta a sebészet jövőjét. Ekkor már fehér köpenyben dolgoztak, a műtétek előtt erős savas vízzel mostak kezet, ami Hamptonnál hamar gyulladásos, ekcémás tüneteket okozott – félő volt, hogy el kell hagynia a műtőt. Halsted professzor ezután személyesen kezdte gyógyítani, és erős vonzalom alakult ki köztük. Ám minden kezelés csak átmeneti javulást hozott. Ennek következtében találta ki Halsted a vékony gumiból készült kesztyűt, és Caroline keze szépen gyógyult. Viszont később mégis elhagyta a kórházat, ugyanis hozzáment William Halstedhez. Egy közös birtokot vásároltak, ahol év közben csak kevés időt tudtak együtt tölteni Halsted munkája miatt. A gumikesztyűkön kívül szerelmüknek nem lett más gyümölcse, de ezzel sok millió emberi életet sikerült megmenteniük. Halsted 1922-ben halt meg: nem tudott felépülni egy sikeres epeműtétből. Caroline Hampton, aki végig mellette volt, két hónappal később követte őt a sírba.

Második előadónk, Fáskerti Dóri (4.a) prezentációja azt mutatta be, hogyan tudott Michael Phelps egy olimpián 8 db. aranyérmet szerezni. Dóri maga is régóta úszik, nagyon közel áll hozzá ez a téma.

article_image_6895.jpg

Varga Barnabás felvételegaléria megtekintése

Michael Phelps 1985-ben született, mindkét nővére versenyszerűen úszik. Őt 7 éves korában vitték le először az uszodába, és 15 éves korában tagja lett az amerikai olimpiai úszócsapatnak. Egy évvel később 200m pillangón világcsúcsot úszott, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb férfi úszója, aki világcsúcsot úszott. Phelps a 2004-es athéni olimpián 6 arany- és 2 ezüstérmet szerzett. Ahhoz, hogy a 2008-as olimpián indulhasson, neveznie kellett az amerikai válogatón. Utána elkezdett összeállni, mit kell biztosítania: extra erőt mind a 8 számhoz és összeszedettséget. Phelpsnek különleges fizikai adottságai vannak, egy örökletes betegségnek, a Marfan-szindrómának köszönhetően, ami vázrendszeri eltéréseket okoz. Áramvonalas test, hosszú karok, hipermobilis (rendkívül hajlékony) ízületek – lábfejét az egyenesnél jobban is hátra tudja hajlítani.

Phelpsnek sajátos technikái vannak: rajtnál akár 3-4 méterrel messzebbre képes ugrani az átlagnál, anaerob állóképessége miatt a fordulóknál akár 5 méterrel tovább képes úszni a víz alatt. Lábfejének köszönhetően különleges delfin lábtempóra képes, kedvezően használja ki a kedvezőbb áramlást a felszín alatt. Kartempójával a lehető legjobban minimalizálja az ellenállást. Állóképességének növelése érdekében rendszeres edzéseket végez oxigénszegény levegőben, például a Coloradóban. Phelps napi 8000 kalóriát fogyaszt el, ami egy átlagos férfi napi szükségletének a háromszorosa. Már kiskorától jellemző rá az eltökéltség, magabiztosság, nyerni akarás. Ugyanakkor a fizikai és lelki energiáit a versenyek között a lehető legjobban tartalékolja. A 2008-as olimpián a 400 méteres vegyes úszást a saját csúcsát megjavítva nyerte. 2 órával később a 4 x 100 méteres váltónál felettébb szoros volt a verseny, a franciákat csak 8 századmásodperccel sikerült legyőzni. A 200 méteres gyors úszásban és pillangóúszásban is világcsúcsot úszott, és első lett a számban is, valamint élete 10. aranyérmét megszerezve világelső lett az olimpiai aranyérmek számát tekintve. A 4 x 200 méteres gyorsváltót az amerikaiak rajt-cél győzelemmel és 5 másodperces világcsúccsal nyerték. A 200 méteres vegyes úszásban 2,3 másodperccel verte meg Cseh Lászlót. A 100 méteres pillangó már elég kockázatos volt, mindössze 1 századmásodperccel nyerte csak meg, egy erőteljes, utolsó karcsapásnak köszönhetően. A végső, 4 x 100 méteres váltóban a csapatnak komoly problémái voltak, az hiába volt az ausztrál Sullivan 1 tizeddel gyorsabb, az amerikai csapatot mégsem tudták megverni – így meglett tehát Phelps 8. aranyérme is!

Harmadik előadónk, Szalontay Márton (5.a) feltárta előttünk, van-e bizonyítékunk Isten létezésére.

article_image_6896.jpg

Varga Barnabás felvételegaléria megtekintése

Először is Isten alatt a világot teremtő lényt/lényeket értjük, aki(k) a világ működését befolyásolják és ellenőrzik. A különböző vallásokban más-más elképzelések vannak erre az Istenre vagy istenekre, de mindegyik egyetért abban, hogy emberfeletti képességekkel rendelkeznek. A tudományos világban is többen foglalkoztak Istennel: Galilei szerint a Biblia csak az emberek lelkének megmentésében játszik szerepet, az univerzum működésére csak a csillagászat adhat magyarázatot. Newtont tömegvonzás-elméletei népszerűsítéséért – mivel ezekben nem szerepelt Isten – eretnekséggel vádolták, de állítása szerint ő csak a gravitáció mechanizmusát írta le, az általános összeomlástól Isten véd meg bennünket. Einstein elképzelése szerint valóban Isten teremtette a világot, de nem szól bele az emberek életébe, a történések alakulásába. A mai modern tudomány állítása szerint nincs szükség Istenre – Stephen Hawking is osztja ezt az elméletet, ugyanis ő sem hisz az Örökkévaló létezésében. Azonban maradtak még problémák: hogyan keletkezhetett a tér és az idő egyetlen ősrobbanással? Hogyan szabályozza az élet kialakulását az univerzum tágulása? Mivel lehetne megmagyarázni az élet kialakulását? Ezekre és Isten létének kérdésére sok filozófus kereste már a választ. Anzelm ontológiája (létfilozófiája) szerint ha feltesszük azt, hogy Isten az a valami, aminél semmi nagyobb el nem gondolható, és a valóságban létező dolgok mindig nagyobbak, mint amekkorát el tudunk képzelni, akkor ha egy hitetlen ember elkezd azon gondolkodni, hogy Isten valóban létezik-e, és ennél nagyobbat nem lehet elgondolni, akkor Istennek a valóságban is léteznie kell. Gaunilo viszont erre rácáfol: ha Isten a legcsodálatosabb sziget, amit elképzelünk, akkor ennek a valóságban is léteznie kéne, de nem létezik. Gödel matematikailag próbálta bebizonyítani, hogy Isten az összes jó tulajdonsággal rendelkezik. A moralitásérv is Isten mellett szól: az erkölcsi normákat valakinek létre kellett hoznia, ám Kantnak erre sikerült rácáfolnia. Ide sorolhatjuk még a Koránt, ami Isten ügyéről vitatkozók szövege. Felmerül, hogy lehet-e az iszlámban szabad akarat, és hogy akkor a hibáinkat Isten ítéli-e meg. Mindezeket összevetve kijelenthetjük, hogy nem tudunk biztos magyarázattal szolgálni Isten létezésére.

Az előadások után 25 perc szünet következett; ezalatt zajlott a közönségszavazás, és ebben az időben hozta meg a zsűri az ítéletét. Miután a szünet végén mindenki visszaözönlött a terembe, elkezdődött az előadások értékelése. Az első előadást Alföldi Ferenc, a másodikat Becsey János, a harmadikat pedig Forrai Gábor értékelte, utána összességében a prezentációkat Tereh Balázs és Porogi András igazgató úr véleményezte. Kisebb kiegészítés után mindenki hatalmas gratulációkat kapott, nagyon nehéz témákból készültek az előadók, és igazán színvonalas előadásokat láthattunk. A sok ráfordított idő és energia jutalmául minden versenyző kapott egy, a témájába vágó emlékkönyvet. A zsűri különdíját Szalontay Márton vehette át, az igazgató úr különdíját Pintér Pankának szánta, a diák zsűri különdíját Fáskerti Dóri kapta, akinek Becsey János még egy ajándékkal tudott szolgálni: saját, az 1992 barcelonai paralimpián érmei mellett nyert melegítőjét. Ezek után következett a közönségdíj, amit idén is az első helyezet, Pintér Panka kapott.

article_image_6897.jpg

Varga Barnabás felvételegaléria megtekintése

kapcsolódó cikkek

kapcsolódó archív cikkek

címkék