A 6. b osztály búcsúja



A 6. b-sek búcsúbeszédét írta: az osztály. Előadta: Netling Luca és Serényi Bendegúz.

SERI: Az iskolának tisztelettel jelentjük, elballagunk!

LUCA: Szeretettel üdvözöljük az itt megjelenteket! Az igazgató urat, tanárainkat, rokonainkat és a toldys diákokat!

SERI: Egyszer volt hol nem volt, a Moszkva és a Batthyány téren is túl, élt egyszer egy kis gyermek. Ez a gyermek hat esztendő alatt lélegzetelállító kalandokkal teli utat járt be, egy gyönyörű palota lakójaként.

LUCA: De ne szaladjunk ennyire előre. Főhősünk útja egy elvarázsolt tó mellett kezdődött,…

(SERI beleszól: Egyesek csak úgy hívják: Balaton.)

LUCA: …ahol rengeteg furcsa nép élt. Volt arra egy törzs, amelyik esténként akkora máglyát rakott, hogy a lángok a felhőket csapdosták, és ilyenkor a tűz körül táncolva azt hajtogatták: WAKA WAKA. Egyik este a gyermek épp megmártózni készült a csodatóban, amikor a törzs lakói elrabolták, azért, hogy lenyírja a füvet, ameddig csak a szem ellát.

Később a törzs lakói a következőt tanácsolták a gyerkőcnek:

SERI: „Ahhoz hogy éretté válhass, el kell menned Budára, ahol a Duna partjának közelében egy palotát találsz, amelyet Toldy Ferencről neveztek el, és igazán bölcs emberek lakják mind a mai napig. Ez az a hely, ahol a három próbát ki kell állnod!”

A gyermek először egy kedves nagymama zűrzavaros családjába csöppent, később 12 dühös emberrel gyűlt meg a baja, végül pedig Némót kereste szüntelen, hogy ezzel szórakoztassa a várnépet.

LUCA: Télen, karácsony közeledtével óriási lakomát rendezett, ahol tartományurakat és hölgyeket, illetve az egész várnépet vendégül látta. Volt ott mézeskalács, hamuban sült pogácsa, forró tea, és minden, mi szem-szájnak ingere.

SERI: Miután elmúlt a dermesztő tél, és a fák is kivirágoztak, a gyermek nagy kihívás elé nézett. A palota királya az utókor számára le akarta jegyezni eddigi életének történetét, de a kastélyban elfogyott a papír. Ezért versenyt hirdetett, és így szólt: „Aki öt nap alatt a legtöbb papírt gyűjti, annak jutalma nem más, mint, hogy bejárhatja a hetedhét országot!”. Kedves főhősünk diadalmaskodott a szoros versenyen, és elindult világot látni.

LUCA: Első állomása Pusztamarót volt, ahol rengeteg erdei állattal találkozott. De járt a Hármashatárhegyen is, ahol egy általa költött dalocskát - melynek címe: Juharlevél - énekelt önfeledten a túraútvonalakat járva. Majd elbiciklizett Zebegénybe is, de balszerencséjére eső áztatta hátát. A nyári szünetek folyamán többször is visszatért az elvarázsolt tóhoz, ahol a történetünk elején a törzzsel találkozott. De ott sem volt szerencséje az időjárással. Szemesen a sátra is a csobogó vízen úszott, mert úgy esett, mintha dézsából öntötték volna. Akaliban pedig szinte korcsolyázni lehetett a tavon, olyan hideg volt. Végül, de nem utolsósorban Pécsre is elbandukolt.

SERI: Időközben egyre cseperedett, így már más királyságokba is ellátogathatott. Járt az osztrák fővárosban, megcsodálta a svájci hegyeket, Strasbourgba is eljuthatott, és még Itália városkáiban is körül nézett. A legemlékezetesebb külföldi kalandja mégis Csehországban, a világ legapróbb falvában, Lhenicében esett, ahol napkeltétől még napnyugtánál is tovább maradt, mert utazó kocsija a göröngyös utakon nem tudott tovább menni.

LUCA: Utazásai során rengeteg kivételes emberrel találkozott és mindegyikük történetét érdeklődve hallgatta. Akik azonban a legkedvesebb emlékeket idézik benne, egy igazán szórakoztató társaság tagjai. Vitéz János, Bolond Istók, Mariska és a Kis herceg. Ők forradalmi ifjúkorukról meséltek időközben szinte felnőtté vált főhősünknek. Később ezeket a lázadó történeteket, melyeket jól az emlékezetébe vésett, érdemesnek találta arra, hogy az egész várnépnek elmesélje, emlékezésül a régmúlt forradalmak hőseire.

SERI: A hatodik esztendő eljövetelekor, mikor főhősünk már a felnőtté válás küszöbén állt, a palotában olyan fényűző bált rendeztek, hogy az emberek máig a csodájára járnak. Nemcsak az ország minden tájáról érkeztek vendégek, hanem még a Távol-Keletről is. Indiai táncművészek produkciója színesítette a mulatságot, de a hagyományos nyitótánc, a palotás sem maradhatott ki a repertoárból.

LUCA: Útjai és tanulmányai során rengeteg bölcseletet hallott a legkülönfélébb emberektől, de volt 4 jóakarója, akik mindenben segítették, tanították és támogatták, amikor csak szüksége volt rá.

SERI: A Históriák Doktora, aki az elmúlt századokról tanított, furcsábbnál-furcsább népekről és eseményekről beszélt. A Szavak Zsonglőre, aki versekkel káprázatta főhősünket, még ifjú korában.

LUCA: A Modern Masinák Bűvölője, aki a jövőből érkezett, és a legfejlettebb eszközökről mesélt elképesztő történeteket.

SERI: Végül, de nem utolsósorban az Alkimista Táncművész, aki sok bájitalt kotyvasztott, de a fő attrakciója mégis a varázslatos, kézfejen táncoló tűz előállítása volt.

LUCA: A tőlük megszerzett tudás által vált éles eszű, művelt emberré a mi főhősünk, és ezt a tudást adta tovább a jövendő ifjú várnépnek. Akik, reméljük, emlékeznek majd a tanításokra!

De ők már egy másik mese főszereplői lesznek!

kapcsolódó cikkek

kapcsolódó archív cikkek

címkék