Angliában jártunk



Iskolánk 34 tanulója töltött több mint egy hetet augusztusban a SOL Alapítvány szervezésében Angliában.

Augusztus 20-án szombat este hat órakor indult a buszunk a Kongresszusi Központ parkolójából. Az aznapi éjszakát a buszon töltöttük többé-kevésbé (inkább kevésbé) alvással.

Másnap délután megérkeztünk az első megállónkhoz: Bruges-be. Ott kaptunk egy pár óra szabadidőt, hogy kis csapatokban járjuk a be a gyönyörű városkát és hogy ebédelhessünk. Volt, aki kipróbálta a világhírű bruges-i friss gofrit, sült krumplit, illetve belga csokoládét, de volt olyan is, aki biztosra akart menni, így az ottani McDonalds-ot kereste fel. A főtéren volt a gyülekező, és miután mindenki visszatért, továbbindultunk.

Estefelé megérkeztünk Dunkerque-be, egy francia kikötővárosba, ahol megszálltunk éjszakára. Aznap szintén nem aludtunk sokat, ugyanis négykor már fel kellett kelnünk, hogy a hat órakor induló kompot elérjük. A hajón a legtöbben lelkesen figyelték az óceán csapdosó hullámait (sok hullám felért egészen a hajó felső emeleti ablakaiig is), mások kint, a fedélzeten élvezték ki a nagy erejű szél (olykor olyan erős volt, hogy ha az ember eldőlt, nem esett el, mert megtartotta) játékosságát, de voltak, akiket legyőzött a fáradtságuk, így átaludták az utat. A tanárok szerencsére őket is felébresztették, amikor a híres doveri sziklákhoz ért a hajó. Gyönyörű látvány fogadott mindenkit: valóban olyan volt, mint Bernath Aurel képein. A sziklák ragyogtak, mert a nap megvilágította őket. Majd a busz tovább indult, immár az út bal oldalán, ami nagyon szokatlan, meglepő és néha félelmetes volt, az embernek gyakran olyan érzése támadt, mintha minden autó szembe jönne…

Egy pár óra elteltével megérkeztük Canterburybe, ahol megnéztük a várost, majd akinek kedve volt, a katedrálist is. Ezután folytattuk utunkat, a következő állomás a Stonhenge volt. Mielőtt odaértünk, a buszon Novák tanár úr mesélt nekünk a Stonhenge létrejöttének különböző teóriáiról és a történelméről. Szerencsére jó időnk volt, így napsütésben nézhettük meg a híres kőtömböket. Ezután továbbutaztunk. Az Angliába vezető úton a tanárok felhívták a figyelmünket néhány szokatlan dologra és érdekességre, mint például az itteni emberek a vacsorát gyakran teának hívják, tehát, ha megkérdezik, hogy kérünk-e teát akkor csak óvatosan mondjunk nemet, hiszen lehet hogy az aznapi vacsorát utasítjuk vissza. Kérték, hogy mindig legyünk udvariasak. Mindent kérdezzünk és köszönjünk meg.

img_8388-2016-09-09-08-31.JPG

a résztvevők felvételegaléria megtekintése

Este hatkor érkeztünk meg Bidefordba. A busz ablakaiból már látni lehetett a gyülekező családokat, és lélegzetvisszafojtva vártuk, hogy ki kihez fog kerülni. A buszon várakoztunk, és onnan hívtak le minket kettesével. Amikor valakit lehívtak, egy rövid bemutatkozás és „nice to meet you” után már indultak is a házhoz.

A családok nagyon figyelmesek voltak. Sokat beszélgettünk, de tekintettel voltak arra is, hogy a két napig tartó buszút nagyon kimerítő volt, így hagytak minket kicsit visszavonulni.

Másnap (kedden) reggel 8:45-kor kezdődött a tanítás. Két nagyon kedves angol nyelvű tanár fogadott minket, egy nő és egy férfi, Ali és Paul. Két csoportba osztottak minket. A kékeknek és a liláknak külön volt a tanítás. Az első napon inkább csak ismerkedtünk egymással, az épülettel, a várossal, de természetesen új szavakat is tanultunk. Ismertették az alapvető tudnivalókat, azt, hogy hogy fog kinézni az elkövetkező hetünk. Kaptunk egy füzetet tele feladattal, amit a hét folyamán meg kellett oldanunk és kidíszítenünk.

img_8422-2016-09-09-08-31.JPG

a résztvevők felvételegaléria megtekintése

Az órákat egy ebédszünet követte, majd délután elmentünk a szomszéd várost, Barnstaple-t megnézni. Fél hatra visszaértünk Bidefordba, ahol már vártak minket a családok. Aznap velük programoztunk. Sokan (mint például mi is) elmentünk az óceánparthoz fürdeni, mivel annyira jó idő volt. Igaz, estére már kicsit lehűlt a levegő.

Szerdán egész nap kirándulni voltunk. Ellátogattunk Tintagelbe. Ez a város arról híres, hogy állítólag  Artúr királynak itt volt a kastélya. A nap első részében egy múzeumban voltunk, ahol meghallgattuk a mondát, majd betekintettünk egy terembe, ahol rekonstruálva volt a trónszék és maga a kerekasztal. Sokan azt is kipróbálták, milyen kényelmes a legendás Artúr király trónszéke.

Ezután továbbmentünk, felsétáltunk egy hegyre, a kastélyhoz. Az odaút nem csak azért volt lenyűgöző, mert a kilátás az óceán kékségére csodálatos volt, hanem azért is, mert éreztük, hogy tulajdonképpen a történelemben sétálunk. Fent a hegy tetején pihenőt tartottunk, ebédeltünk. Sok sirály repkedett körülöttünk. Egyikőjük ellopta egy hozzánk tartozó lány szendvicsét is (egyenesen a kezéből). Este visszaértünk Bidefordba, és ismét a családokkal programoztunk.

img_8441-2016-09-09-08-31.JPG

a résztvevők felvételegaléria megtekintése

Az ezt követő napok is hasonlóan alakultak. Délelőtt tanítás volt, délután pedig kirándultunk, más városokat néztünk meg. Az órákat jó hangulat jellemezte. Kreatív feladatokat kaptunk, amiket legtöbbször csapatokban oldottunk meg, de volt hogy színjátszói tehetségünket és improvizációs készségünket is elő kellett venni. A délutáni kirándulások helyszíneiről pedig sok érdekességet tudtunk meg, ezáltal magával Angliával kapcsolatban is szélesedett a látókörünk.

Csütörtökön Lynthonba és Lynmouthba mentünk, amit az esős idő ellenére is nagyon élveztünk. Lynthonba egy sziklaszirten mentünk az óceán mentén, ahol csodálatos volt a kilátás. Ott megnéztünk egy rövidke filmet a városról, ezután kipróbáltuk az ottani híres "fish and chips"-et. Ezután egy siklón mentünk fel Lynmouthba, amin keresztül, az idő hiánya miatt, csak átfutottunk. Este ismét a családdal programoztunk.

Pénteken a tanítás után Bude-ba látogattunk. Ott volt lehetőségünk az óceánban fürdeni. Akinek nem volt kedve, az elmehetett a városba nézelődni, ebédelni. Másnap pedig egész nap Torbayben voltunk. Megnéztük a várost majd hajókáztunk az öbölben.

img_8585-2016-09-09-08-31.JPG

a résztvevők felvételegaléria megtekintése

Vasárnap volt a családi nap, amikor a családok szerveztek programot egész nap a diákoknak, mindenki a saját családjával töltötte az időt.
Hétfőn ismét voltak órák, de két órán keresztül három-négyfős csapatokban jártuk a várost, és kérdeztünk embereket különböző témakörökben (például: sport, művészet, zene, szabadidő), majd a közvélemény-kutatás eredményét játékosan prezentáltuk a délután folyamán.

Hogy kellően felkészülhessünk erre, újabb két órát kaptunk. Voltak, akik színdarabot adtak elő, voltak, akik diagramok segítségével mutatták be az eredményt, de olyanok is voltak, akik egy személy válaszait adták elő verses formában.

A nap hátralevő részében díjakat, okleveleket osztottak.

img_8613-2016-09-09-08-31.JPG

a résztvevők felvételegaléria megtekintése

Kedden, az indulás napján reggel hatkor gyülekeztünk. Könnyes búcsút vettünk a családoktól, és elindultunk hazafelé. Aznap még megálltunk Londonban, és a napot ott töltöttük. Éjszaka folytattuk utunkat, az éjféli komppal mentünk. Azután egész éjjel és egész nappal utaztunk, és este fél tizenkettőre értünk vissza a Kongresszusi Központ parkolójába, ahol a szülők már nagyon várták a fáradt gyerekeket.

Szerintem nagyon hasznos volt az angliai út, nem csak a nyelvtanulás szempontjából (bár tény hogy sokat fejlődött az angoltudásunk), hanem azért is, mert rengeteg életre szóló élménnyel gazdagodtunk, és betekintést nyertünk egy másik kultúrába. Csak ajánlani tudom! Köszönjük szépen azoknak a tanároknak, akik kísértek minket és, végig segítőkészek voltak: Kurutz tanárnőnek, Berkóné tanárnőnek, Hobot tanárnőnek és Novák tanár úrnak.

img_8710-2016-09-09-08-31.JPG

a résztvevők felvételegaléria megtekintése

kapcsolódó archív cikkek

címkék