Osztályszínjátszó Fesztivál - Az ellopott futár



Villámkritika a 3.b előadásáról.

A 3. b idei darabját több okból is kíváncsian vártam. Nemcsak első, bemutatkozó előadása volt az osztálynak, hanem ráadásul egy nagyon érdekes és merész vállalkozás, ugyanis – a Teátrum példáját követve – egy Rejtő-művet állítottak színpadra. Őszintén érdekelt, hogy mit tud kihozni az osztály e számomra igen kedves szerző egyik ismert regényéből.

Az első, ami feltűnt a nézőnek, a kis alakú lapokra nyomtatott szereposztás meglepő hossza volt. Ebben az előadásban tényleg az osztály (szinte) minden egyes tagja részt vett, így kerülhetett fel a papírra a 30 szereplő mellé nem kevesebb, mint 6 rendező neve is. A jelek szerint ebben is a Toldy Teátrum példáját követték a harmadikosok, ahol szintén mindenki hozzátesz valamit a műhöz, és rengeteg ember együttműködése során születik meg a darab.

Amint a (szintén a Teátrumtól kölcsönvett) bevezető zongoradallamra felment a függöny, mindjárt az lett az érzésem, hogy egy nagyon jól sikerült előadást fogunk látni. A kezdőkép már önmagában tökéletesen visszaadta a Rejtő-művek hangulatát: egyik oldalon zsúfolt kocsmajelenet elevenedett meg, másik oldalon pedig az utcalánynak öltöztetett főszereplő hevert kinyúlva egy boncolóasztalon. Ez a jó benyomás a későbbiekben egyáltalán nem homályosult el: nemcsak a szereplők jelmeze volt hű a Rejtő által megalkotott világhoz, hanem az őket alakító színészek is nagyon jól játszottak, pedig a szöveg sok volt és bonyolult. Külön kiemelnék pár (jópár) szereplőt, akik mély benyomást hagytak bennem első darabjuk kapcsán. A Schulteisz Ikreket játszó Fodor Laura mellékszereplő volt ugyan, de mikor nem beszélt, akkor se esett ki a szerepéből egy pillanatra sem (ez egyébként minden színészre igaz volt - gyakran teljes néma jelenetek játszódtak le a színpadon a főjelenet hátterében). Babucs Annát (Cefit) főleg a mimikája miatt említeném meg – tökéletesen le tudtuk olvasni az arcáról Cefi gondolatait, ami gyakran nevetésre késztette a közönséget. Pajer Barnabás és Bellus Balázs két fontos karakter, a futár és Mervin szerepében léptek fel nagy sikerrel, míg Okrutay András felejthetetlen alakítást nyújtott Szivarként (akinek ugyan polgári neve is van, de arra senki se emlékszik). És végül természetesen a főszereplőről, Molnár Annáról is muszáj szót ejtenem. Tökéletesen játszotta Rejtő lecsúszott hősnőjét, Prücsököt, és kész csoda, hogy egyszer sem sült bele a szövegbe (ahogy az összes többi szereplő sem), mivel ebből elképesztően sok jutott neki.

Helyenként szokatlan megoldásokhoz folyamodtak a rendezők. Amikor Prücsök mesélt valamit, “gyorsított felvétellé” vált az előadás, ezt az eszközt többször is felhasználták. Egy helyen pedig egy hulla a “Stayin’ Alive” zenéjével kísérve egyszerűen kisétált a színpadról. Nekem nagyon tetszettek ezek a vicces epizódok, megszínesítették az előadást.

3-2017-11-26-12-55.JPG

Makra Tamás felvételegaléria megtekintése

Azt azért hozzá kell tennem, hogy a közönség azon tagjainak, akik nem ismerték a művet, helyenként nagyon nehéz lehetett követni a cselekményt. A sok szereplőt nem volt könnyű észben tartani, és a bonyolult fordulatok se tették könnyebbé a dolgunkat. Mindez együtt jár azzal, ha egy osztály ilyen nagy fába vágja a fejszéjét, és regényt szeretne színpadra vinni. Megdolgoztatta a nézőket a darab, de a sok humor kárpótolta őket a megfeszített agymunkáért.

Bár ez volt az idei Osztályszínjátszó Fesztivál leghosszabb darabja, mégse fáradtan vagy unatkozva hagytam el utána a Dísztermet, hanem azzal a tudattal, hogy ma is megérte eljönni, hiszen egy sok szempontból kivételes, minőségi, egy harmadikos osztálytól egyenesen meglepő produkciót láthattam.

4-2017-11-26-12-55.JPG

Makra Tamás felvételegaléria megtekintése

kapcsolódó cikkek

kapcsolódó archív cikkek

címkék