A gyógytestnevelés olyan oktatási- nevelési folyamat, amely a betegségek megelőzésében és gyógyításában fejti ki hatását. Tágabb értelemben a testkultúra, testnevelés- tudomány része, szűkebb értelemben a testi képességeiben visszamaradt, mozgásszervi-, belgyógyászati- és egyéb betegségekben szenvedő tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése.

Célja: A gyermek egészségének és fizikai cselekvőképességének helyreállítása és megerősítése, és egy a diagnózisának és alkati adottságainak megfelelő sport iránti igény kialakítása.

Feladata:

• Az elváltozások helyreállítása, gondozása a testnevelés eszközeivel
• Képességek fejlesztése
• Mozgáskészség, mozgásműveltség kialakítása, relaxáció képességének elsajátítása
• Testmozgás, sport megszerettetése
• Egészségtudatos magatartás kialakulása. Egészségnevelés. Helyes testhasználat a mindennapi tevékenységekben
• Preventív egészségfelfogás átadása

A mindennapi testneveléssel, gyógytestneveléssel, sporttal azok a civilizációs ártalmak előzhetők meg, melyek felnőttkorban népbetegségként jelennek meg.

Jogszabály írja elő a gyógytestnevelést az iskolákban /1993.évi LXXIX: törvény a közoktatásról/: A 35. paragrafus értelmében a gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

Az iskola-egészségügyi ellátás a középfokú oktatásban résztvevőket megfelelő testnevelés kategóriába sorolja:

1. Normál testnevelés – szakorvosi javaslatra testnevelés órán részt vehet.
   Könnyített testnevelés – ha a gyermek fizikai állapota nem kielégítő, vagy valamilyen kismértékű mozgásszervi- vagy belgyógyászati elváltozása van, és emiatt a testnevelési órák minden gyakorlatát, aktivitását nem végezheti. A könnyített testnevelés a gyógytestnevelés része.
2. Gyógytestnevelés
   II/A csoportbeosztás:
   A tanuló gyógytestnevelési órán kötelezően vesz részt. Testnevelés órán választottan részt vehet, erről a döntéséről szeptemberben nyilatkozik. Osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg.
   II/B csoportbeosztás:
   

   A tanuló csak gyógytestnevelés órán vehet részt. Diagnózisának és aktuális állapotának megfelelő foglalkozásokban részesül. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg.

3. Testnevelés alól felmentve – ha a gyermek egészségügyi állapota nem teszi lehetővé a testnevelés órán való részvételt.

A mindennapi testneveléssel, gyógytestneveléssel, sporttal azok a civilizációs ártalmak előzhetők meg, melyek felnőttkorban népbetegségként jelennek meg.

Szűrővizsgálat alapján kerülnek a tanulók a foglalkozásokra, az iskolaorvos javaslata alapján. Korai stádiumban kell kiszűrni valamilyen veleszületett fejlődési rendellenességet ahhoz, hogy a közös munka során jó eredményeket érhessünk el. A gyerekkori tartáskorrekció pedig megelőzi a későbbi mozgásszervi betegségeket. A mindennapos hanyagtartással foglalkozni kell. A későbbi egészség alapja a helyes testtartás és az egyén számára elfogadott testkép.

A Toldyban a gyógytestnevelési órákra járó tanulók szeptember 20-ig nyilatkoznak arról, hogy választják e testnevelési órák látogatását is.

Kérjük a szülőket, hogy a kiadott nyilatkozatot a fenti időpontig juttassák el az iskola titkárságára.

A tanulók általában azt választják, hogy a gyógytestnevelési órák mellett járnak testnevelési órákra is.

A Toldyban tanító testnevelő tanárok közös érdeke, hogy megadjuk a lehetőséget erre, mert hiszünk abban, hogy azok az évek, amelyek a Toldyban telnek a gyerekek egészséges mozgásfejlődése szempontjából nagyon fontosak.