A 4. osztályosok előadásával indult a kétórás elfoglaltság. Bemutatták, hogyan készítették el a ködkamrát, és beszéltek egy kicsit a történetéről. Ez után videón nézhettük meg, hogy mi is játszódik le benne. Később az itteni kamra is működőképessé vált, így láthattuk élőben is a folyamatot. Olyan volt, mint a hóesés, csak lekicsinyítve.

A tanárok közül Mátrai Magdolna és Szarkowicz Judit mutatott be számos kísérletet.

Mátrai tanárnő színes oldattal teli lombikokba rakott szárazjeget, amitől elkezdtek füstölni, és ez a füst teljesen beborította az asztalt. Ezután mosószeres ruhával nagy buborékokat hozott létre a lombikok száján.

A továbbiakban egy mosószerrel teli üvegkádba rakott szárazjeget, és az folyamatosan termelte a buborékokat. Belenyúlhattunk a habba, és ha kipukkasztottuk, akkor szén-dioxid szállt ki belőle.

Szarkowicz tanárnővel a hidrogén-klorid és az ammónia reakcióját figyelhettük meg vízszintes, lezárt üvegcsőben. Lehetett szavazni, hogy az üvegcsőnek mely részén fog reakcióba lépni a két anyag. Lemértük cm-rel, és a helyes válaszadó jutalomban részesült.

Aztán felhívott két bátor jelentkezőt, hogy egyik ujjukat mártsák bele a sósavba és az ammóniába, majd közelítsék egymás felé őket. Jól lehetett látni, hogy a reakcióban fehér füst képződött.

Később cseppfolyós levegővel kísérleteztünk, nárciszokat lógattunk bele, ennek következtében  lehűltek és megkeményedtek. Mint az üveget, úgy lehetett szétütni  kalapáccsal a virágokat.

Következtek az égési kísérletek: tapasztalhattuk, hogy tényleg vakító fehér lánggal ég a magnézium. Úgy égett a vaspor, mintha csillagokat szórt volna, és gyönyörködhettünk a nagyon élénkpiros görögtűzben is...

[szerk. megj.: Az eseményről a Csodák Palotája is írt egy cikket, amely ide kattintva olvasható.]