Embermentés ötvenhatban



Az 5. b osztály programja és installációi a magyar forradalom 61. évfordulóján.

2017-ben az 5. b osztály vállalta az iskolai megemlékezés előkészítését, megszervezését. Az ünnep előtti héten installációk készültek, amelyek az I. és a II. emeleten, valamint a lépcsőház légterében jelentek meg. Egy hatalmas molinón látható a Rákosi Mátyás bukását megjelenítő korabeli röplap kinagyított változata. A megemlékezés napján megjelent a szóhalmazból összeálló korabeli dal szövege is: „Hiába menekülsz, hiába futsz, / a sorsod elől futni úgyse tudsz! / Mert sorsunk nekünk és végzetünk, / hogy egymásért szenvedünk…” A Rákosira ráomló Sztálin-alkotás Varga László, iskolánk rajztanárának, osztályfőnök-helyettesünknek a munkáját dicséri. Ehhez sztálinos-rákosis röplaphoz az „ötvenes években” és a forradalom idején, valamint a kádári megtorlás időszakában született politikai viccek társultak. Hangulati, a kort idéző elemként jelenítettünk meg utcanév táblákat (érvénytelenített Sztálin út, Sár utca, ez utóbbi viszont eredeti tábla).

Az I. emeleti tárlóban korabeli újságokból, röplapokból, felhívásokból készült összeállítás. A II. emeleten, a díszterem mellett, egy 1954-ben készült rádiókészüléket helyeztünk el, amely aztán az iskolai megemlékezésen is szerepet kapott. Köszönöm Pónya Ági szüleinek, Lovrecz Évának és Pónya Vilmosnak, hogy kiállításunkra eljuttatták az 1954-ben készült (és működő!) rádiómatuzsálemet. Október 20-án iskolánk főbejárata felett kitűztük a forradalom egyik jelképévé vált „lyukas zászlót”. Az installációk 2017. november 5-ig láthatók.

A díszteremben dramatikus játékot adtak elő az 5. b osztály következő tagjai: Benedek Zsófi, Buru Domonkos, Faragó Berta, Faragó Emma, Faragó Tamás, Foitl Emília, Kenderesi Manna, Kiss Réka, Kovács Bendegúz, Móri Blanka, Németh András, Pónya Ágnes, Pyszny Zsombor, Szabó Márk; a technikai hátteret Barta Ágoston és Bajnok Vencel (ő negyedik évfolyamos hallgató) biztosította. Köszönet illeti őket azért, mert mozgalmas és nehéz időszakban (a fakultációk indulása, a svájci diákcsere és a Színjátszó Fesztiválra való fölkészülés fázisai után és között) viszonylag rövid idő alatt kellett felkészülnünk az iskola egésze előtti bemutatókra, s mindenki komolyan vette a feladatot.

Az Embermentés ötvenhatban című program egy öt évvel ezelőtti, Somogyi Dániel és osztálytársai által megírt-előadott, színpadi játék változata. Köszönöm Somogyi Dani (azóta az ELTE Eötvös József Collegium [EJC] történelem-germanisztika szakos hallgatója) hozzájárulását, hogy alapként használhattuk az évekkel ezelőtt készült szövegkönyvüket.

toldy_1956_embermentes_1956_2017_5_b-9-2017-11-04-16-32.jpg

galéria megtekintése

Az előadás élén F. Garcia Lorca versének részletét mondtam el. Azoknak az orvosoknak, ápolóknak és mentősöknek kívántunk emléket állítani, akik a magyar forradalom idején sok embert mentettek meg, számos sebesültet láttak el, politikai hovatartozás nélkül segítettek az embereken: felkelőkön, ávósokon vagy akár bajba jutott szovjet katonákon. Embereket mentettek, hiszen ez volt a feladatuk. A program szerves részét alkotta két vendég meghívása és szereplése: Dr. Kovács Gábor 1956-ban mentősként segített az embereken, s a toldys diákoknak felidézte akkori emlékeit; Debrődi Gábor, a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója az intézményről és kutatási eredményeiről számolt be.

kapcsolódó archív cikkek

címkék