A már 60 évre visszatekintő, és így a legnagyobb múltú és legnagyobb joghallgatók számára rendezett nemzetközi megmérettetésen, a Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen az összevont felperesi és alperesi beadványok kategóriában az abszolút első helyen végeztek az ELTE-sek. A versenyen közel 100 országból évente mintegy 600 csapat vesz részt. Az ELTE csapata a döntőben több mint 120 ellenfelet utasított maga mögé, köztük a Yale, a Berkeley, az NYU, a King's College, a UCL indulóit, továbbá számos, más országból érkező csapatot is.

A verseny során 25 oldal terjedelmű jogeset alapján kell kidolgoznia a csapatoknak mind a felperesi, mind az alperesi érvelést. A hallgatóknak egyenként 60-70 oldalas angol nyelvű beadványokat kell készíteniük szeptember és január között. A szóbeli fordulóban háromfős bírói testület előtt kell előadni a perbeszédeket 45 percben, angol nyelven. A perbeszédek rendszerint a bírókkal folytatott párbeszéddé, olykor udvarias vitává alakulnak, így a sikeres szereplés a joganyag teljes körű ismeretén kívül a retorikai képességeken, reakciókészségen, továbbá a jogászi vitakultúra ismeretén is múlik.

Sikerült elérnünk Olíviát (a képen jobbról a harmadik), és megkértük, hogy meséljen a versenyről és élményeiről. Olívia a következőkről számolt be.

Élmények

A verseny legjobb és leghasznosabb egyetemi élményem volt. Itt értettem meg, hogy valójában miről is szól ez a szakma.

8 hónapnyi kemény munkával járt a versenyre való felkészülés (először írásbeli beadvány elkészítése: kutatómunka és írás, majd a szóbelire külön kellett készülni, ami további kutatással járt együtt). A szóbeli készülés alatt többek között ügyvédi irodákba mentünk, ahol ügyvédek hallgattak meg minket.

A felkészítő tanárok lelkiismeretes munkája volt a siker egyik kulcsa.

A versenyről

A verseny lényege, hogy egy államok közötti jogvita a Nemzetközi Bíróság elé kerül. A résztvevő hallgatók az egyes államok ügyvédei, érvelésükkel kell meggyőzni a bíróságot az államuk képviseletében először írásban, majd szóban. A verseny tehát a nemzetközi közjogra épül.

Idei témák: 

• államok közötti választottbírósági ítélet érvénytelenítése,
• tengerjog es szuverenitás,
• nukleáris fegyverkezés kérdése.

A konkrét feladat az alábbiakban olvasható.

Az idei jogeset az Odasarra régióba kalauzol el minket, ahol a II. világháború pusztítását kiheverve nagyratörő terveket dédelgetnek az államok. A háborútól megkímélt Rukaruku Szövetségi Köztársaság őrzi vezető pozícióját, a Kumatqesh Óceán partjain hadihajói járőröznek, gazdasága virágzik, amit barátsági szerződésekkel igyekszik megerősíteni. A békés status quot azonban az Anduchencai Népi Demokratikus Köztársaság 1967-es kikiáltása megzavarta. A Forradalom Testvéri Vezetője, Tovarish tábornok szocialista rendszere erőteljes fegyverkezésbe fogott.

Egészen 2015-ig azonban úgy tűnt, a szóváltások nem fajulnak tovább. Ekkor azonban Anduchenca bejelentette, elfogtak egy rukarukui vízalatti drónt, az Egartot a partmenti vizeiken. Anduchenca kémkedéssel, így szuverenitása és a Barátsági Szerződés megsértésével vádolja Rukarukut, aki mindent tagad. Élve a szerződés adta jogával, Rukaruku választottbírósági eljárást kezdeményezett, amiben azonban Anduchenca nem vett részt. A bíróság visszaítélte Rukarukunak az Egartot, itt viszont a történet váratlan fordulatot vett: hamarosan kiderült, Rukaruku ügyvédje titkos telefonhívásokat bonyolított a testület egyik tagjaival.

Nem sokkal később egy ennél is súlyosabb hír rázta meg az Odasarra vidékét: 2017 április elején kiszivárgott, hogy Anduchenca egy nukleáris rakétákkal ellátott tengeralattjárót helyezett működésbe, az Ibrát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a cselekedetet, erre azonban Tovarish tábornok bejelentette, kizárt, hogy leszereljék atomfegyvereiket.

Rukaruku válasza júniusban érkezett meg: egy hajnali órán támadás alá vett egy, az Ibrára utánpótlást szállító hajót. Az akció végére a Covfefe megsemmisült és 17 fős legénysége is életét vesztette. Egy hét múlva az Ibra került célkeresztbe, a tengeralattjárót rövid küzdelem után elfoglalta Rukaruku.

A vitás kérdések eldöntése a Nemzetközi Bíróságra maradt, mely elé négy kérelmet utaltak a felek:

1. Érvényes-e a választottbíróság döntése, annak ellenére, hogy komoly kételyek támadtak az egyik tag függetlensége kapcsán?
2. Megsértette-e Rukaruku Anduchenca vizeinek szuverenitását, amikor az Egart Anduchenca területi vizeiben volt? Megsértette-e Anduchenca Rukaruku szabad hajózáshoz való jogát, amikor elfogta az Egartot?
3. Volt-e joga Anduchencának nukleáris fegyvereihez, vagy ez sértette a Barátsági Szerződés elveit?
4. Jogszerűek voltak-e Rukaruku tettei, amikor megtámadta a Covfefét, és elfogta az Ibrát?

Olíviának (és csapattársainak) gratulálunk, és további sikereket kívánunk!