„Három vak egér
Nézd csak, hogy szalad!
Nézd csak, hogy szalad!
Futottak a gazdasszonyka után,
Levágta késsel a farkukat, ám.
Ilyet nem pipáltál még soha tán,
Mint a
Három vak egér.”

Különös alak csengetett a Culver street 74. szám alatt. Tetőtől talpig meleg ruhába és sálba volt bugyolálva, a szeme is alig látszott. Mrs. Lyont kereste. Pár nappal azután, hogy a „Három vak egér” nótát fütyörészve felvonult az említett nőszemélyhez, kelt híre egy gyilkosságnak. Mrs. Lyont megölték otthonában.

Ez idő alatt egy fiatal házaspár új vállalkozásba kezd egy eldugott vidéken, megnyitják a Monkswell-vendégházat. Nagy meglepetésükre különösebb hirdetés nélkül tömegesen csődülnek a vendégek a kezdő fogadósokhoz. A legkülönfélébb alakok fordulnak meg Molly (Burai Laura) és Giles Davis (Koszpek Marcell) otthonában. Mikor egy nagy hóvihar elzárja a lakókat a külvilágtól, nagy meglepetést kelt a gyilkosság hírét hozó Trotter őrmester (Sipőcz Balázs). Állítása szerint a gyilkos másik két áldozata, és ő maga is az ott egybegyűltek között van. Ezzel felkavarja a port, és indulhat is a szövevényes múltban vájkáló nyomozás.

Én személy szerint kicsit félve mentem el a 3. a pénteki előadásra, ugyanis előtte már hallottam róla hideget-meleget. De megnyugodtam, hogy az idei krimi-adag most is megállta a helyét a Toldy színpadán. Annak ellenére, hogy milyen nehezen alakult ki a darabválasztás, sikerült egy összeszedett előadást színpadra állítaniuk. 

Makra Tamás felvételegaléria megtekintése

Különösebb rendezésre nem került sor, de nem is volt szükség a már eredetileg is színpadra átírt darabnál. A színpad berendezése állandó volt, azonban az ajtókkal és a zongorával nagyon jól érzékeltetni tudták a teret, egy nagy ház különböző zugait. Valamint, ahogy annak lennie kellett, a „Három vak egér” egyszerű kis dallama szépen átszőtte a történetet, itt-ott mindig felbukkant. Figyelemre méltó volt az a megoldás, miszerint a gyilkos személyét a prológusban és a későbbi jelenetekben egy kívülálló személy testesítette meg, ezzel elkerülve, hogy a körülmények között valószínűleg nehezen megoldható, teljes felismerhetetlenségig való bebugyolálás ellenére néhány néző az előadás kezdetén rájöjjön a bűnös kilétére.  

Azonban sajnos a darab rovására ment sokszor színészi játék. Néhányaknál az artikuláció hiánya és a hadarás olyannyira érthetetlenné tette az elhangzott szöveget, hogy a még feszült figyelemmel ülő néző is, hacsak nem tudta szájról olvasni, elvesztette a fonalat. Ugyanakkor kiemelném Sipőcz Balázs és Sahin-Tóth Marci előadásmódját, amivel sokszor feldobták az adott szituációkat, mosolyt csalva a közönség arcára (bár igaz, ilyen volt a karakterük a történetben). 

Összességében véve jó munkát végzett a 3. a osztály, osztályszínjátszós pályafutásuk elindítására ez a darab tökéletes volt. Úgy látszik, krimik mindig is voltak, vannak és lesznek az iskola színpadán.

Makra Tamás felvételegaléria megtekintése