Minden a gólyabált megelőző négy napban, azaz a gólyahéten kezdődött...
A végzősök gondoskodtak róla, hogy hétvégére semmi szégyenérzetünk ne maradjon, ugyanis a hét minden napján másnak kellett beöltöznünk.
Hétfőn pizsamanappal indítottuk a hetet, ezt követte a retró, majd az elegáns ruha. Csütörtökön mindenki kockás ingben és farmerben érkezett, ugyanis a téma a western volt. Pénteken, a bál napján sok színes, vagy különböző tárgyakkal teleaggatott hajú gólya lépte át az iskola kapuját, ugyanis a nap a „crazy hair day” nevet kapta.
Ennyi elég is a gólyahétről, mert elérkezett a hét fénypontja, a Gólyabál. a szülők és a felsőbb évesek is izgatottan várták a gólyaműsort, ugyanis mind tudták, milyen sok munkánkba került az előadás. Az 1. b, azaz a mi osztályunk műsorával kezdődött az este. Egy telefonos csetbeszélgetést nézhettünk végig, „videókkal” tarkítva. Az osztály büszkén kijelentheti, hogy mindenki nagyon sokat dolgozott nem csak a próbákon, hanem otthon is, hogy ez a produkció létrejöhessen. Amint befejeztük az előadásunkat, az a-sok következtek, akik egy társasjátékot adtak elő toldys kérdésekkel és a végén egy kis énekkel. Az ő fellépésük is fergetegesen sikerült.
A gólyaműsor után megkérték a szülőket, hogy fáradjanak le a két osztály termébe, minket pedig hogy álljunk csapatokba a gólyahéten kapott színünk szerint. A csapatok levonultak külön-külön termekbe, és begyakoroltak egy Just Dance koreográfiát, amit aztán előadtak. A táncok és a sok nevetés után kicsit komolyabb lett a hangulat, ugyanis letettük a szigorúan titkos Toldys Esküt, aminek a tartalmát sajnos nem árulhatom el. Kis idő múlva megszólalt a zene, és mi is elsajátíthattuk a jellegzetes fűnyíró-táncot. Ezután mindenki levonult az osztálytermekbe, és a gólyabálnak vége lett.
A gólyahét nyertese végül… (dobpergés): a b osztály lett, de ezt mindenki tudta, hogy itt tényleg nem a győzelem, hanem a részvétel volt az igazán fontos.