Beszámoló a 6. Nemzetközi Kémia Tornáról


Írta:


Iskolánkat idén Incze Adél képviselhette a megmérettetésen.

Amikor hetedik osztály első kémiaóráinak egyikén a kovalens kötésekről hallottam, nem gondoltam volna, hogy valaha akár bármilyen értelemmel is fognak az ilyen és hasonló fogalmak bírni számomra, nemhogy valami olyan érdeklődési tárgyként, sőt, állíthatom, hogy szenvedélyként, mint amit most jelentenek számomra. Ugyanakkor immáron volt osztályfőnökömnek, Szabó Zsóka tanárnőnek köszönhetően ez utóbbi valósult meg.

A Nemzetközi Kémia Torna egy igazán rendhagyó kémiaverseny. Ha fejünkben az a kép jelenne meg a "kémiaverseny" kifejezés hallatán, hogy a versenyzők papírok felett görnyednek, és próbálnak nehezebbnél nehezebb feladatokat, nagyon hosszú idő alatt megoldani, akkor bár általánosságban talán helyes az elképzelésünk, azonban ezen a kémiaverseny esetén nem is járhatnánk messzebb a valóságtól.

Ennek a csapatversenynek a keretében nyílt végű problémákat kell megoldani a lehető legjobban, majd ezeket a megoldásokat kell prezentálni. Erre egy nyolc perces előadás keretében van lehetőség. Ezt követően az ellenfél csapatának opponense egy ötperces monológban rámutat a megoldás hátrányaira, esetleges hibáira, kérdéseket tesz fel az előadónak, érvel. Erre az előadó szintén egy monológban válaszol, majd mindez egy szakmai vitával folytatódik. Végül egy harmadik csapat bírálója zár, aki egy Review-t ad az addigiakról. A zsűrik ekkor kérdezhetnek a három résztvevő bármelyikétől, a pontozás során pedig mind szakmai, mind előadói szempontokat is figyelembe vesznek. A verseny nyelve az angol, így minden rész angolul zajlik. A verseny főszabályait továbbiak is színesítik, amelyek többek között az előadási sorrendet határozzák meg a csoportok között, valamint magát a választási sorrendet is. Ennek köszönhetően ez a verseny stratégiai tehetséget igényel.

A verseny úgymond első állomása maga a válogató, ahol az eredeti verseny mintáját képezik le. Ez idén januárban került megrendezésre, ahol különböző iskolákból érkező igen tehetséges diákok mérték össze tudásukat különböző problémák kémiai úton történő megoldásával. Már a válogató során éreztem, hogy ez a közösség más, egy olyan, ahová az ember nagyon is tartozni akar, legfőképpen, ha érdeklődik a természettudományok iránt. Itt több különböző érdekes feladat közül lehetett választani, például hogyan lehetne a Durian egzotikus gyümölcs jellegzetesen büdös szagát úgy eltüntetni, hogy az íze változatlan maradjon, vagy mivel lehetne helyettesíteni többek között a tejszínhabokban a N2O-t, amelyet sokan bódítószerként használnak.

Én személy szerint egy olyan problémát választottam, amelynek a kihívása az volt, hogy állítsunk úgy elő édesítőszert, ahogyan az a Római Birodalomban rendelkezésre álló alapanyagokkal és technikával is lehetséges lett volna. Már itt több nagyon tehetséges diákot megismertem, és őszintén szólva úgy éreztem, hogy ez egy teljesen más szint. Mindezzel együtt azonban mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek az eredményhirdetésre, ahol nagy meglepetésemre engem is beválasztottak az egyik magyar csapatba. Ez különös büszkeséggel töltött el, főként azért, mert velem együtt már harmadjára képviselhette magát a Toldy a magyar csapatban Temesvári-Nagy Levi tavalyi és Gellér Blanka három évvel ezelőtti előtti szereplése után.

A versenyt több hétvégi felkészítő, valamint egy nyári tábor is megelőzte, ahol jobban megismerhettük a csapattársainkat, kiválaszthattuk a nekünk tetsző problémákat, amiket meg szeretnénk oldani, valamint szakmai felkészítést is kaptunk. Az idei problémák többek között tartalmaztak olyan evőpálcika készítését, amelyik színváltozással tudja detektálni egy toxin jelenlétét, valamint egy olyan cukorka készítését, amelyben mind az öt alapíz megjelenik átfedés nélkül. Voltak emellett elméletibb feladatok is, mint például egy olyan fémlánc tervezése, ahol a lehető letöbb fématom kapcsolódik egymáshoz kovalens kötéssel. Mindenki két feladatot választott, ami az én esetemben egy fényre lehető leggyorsabban bomló anyag, illetve egy olyan homokóra tervezése volt, ahol a belső töltőanyag az alapján vált színt, hogy éppen melyik gömbben található.

A nemzetközi fordulót idén Grúziában rendezték meg, ahol már az első versenynaptól kezdve ízelítőt kaphattunk a grúz kultúrából is. Már a nyitóünnepség során igyekeztek valamivel többet mutatni a grúz néptáncról és énekről, amely egy valóban kiváló lehetőség volt. Ezt követően egy Draw-n vettünk részt, ahol kémiai kérdéssor alapján lettünk csoportokra osztva a csapatok helyezése szerint. Így még aznap megkezdődhetett a verseny várva várt része, az előadások és viták, amelyek egészen négy napot vettek igénybe. Ez a verseny kiváló alkalom volt arra, hogy még több hasonló érdeklődésű fiatalt ismerhessünk meg szerte az egész világról. Voltak csapatok Thaiföldről, Szingapúrból, Romániából és Mexikóból is.

Magyarországnak szerencsére sikerült két magyar csapatot is felállítania, amelynek következtében 12 fő képviselte az országot.
A viták és előadások mellett jutott idő a siklózásra, városnézésre, és a helyi ételek megkóstolására is. Mindezek mellett külön kiemelendő az túra, amit a Tbilisi közeli egyik településen tettünk, itt ugyanis több kolostort is megcsodálhattunk, amelyek az UNESCO világörökség részét képezik.
A csapatmunka fantasztikus volt, nemcsak a csapaton belül, hanem a két magyar csapat között. Bár az éjszakába nyúló taktikázások időnként már túl hosszúnak is tűntek, mégis ekkor lettünk igazán egy csapattá. Bár már említettem, hogy ez egy csapatverseny, ám fontos hangsúlyozni, hogy itt tényleg nemcsak egyénként, hanem egy egész egységként is működünk. Az a támogatás, amit egymásnak tudtunk adni, hihetetlen mértékben hozzájárult az általunk elért eredményekhez is. Minden támogatást pedig legalább ennyire köszönhetünk a felkészítőinknek és kémiatanárainknak is, akik nagyon sok energiát fekettek bele a segítésünkbe.

Többek között ennek lett az eredménye, hogy idén a verseny történetében másodszorra sikerült mindkét magyar csapatnak bejutnia a döntőbe, sőt az eddigi legjobb teljesítményt nyújtani. A Hungarian Team Red első helyen végzett, a mi csapatunk, a Hungarian Team Green pedig ezüstérmet kapott. Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult mindahhoz, hogy ezt elérjük!

kapcsolódó archív cikkek

címkék