Élet-érettségi



Mondják, az ember először betűt vet, aztán számot, végül keresztet. Mi, az 1962-ben érettségizett IV. B osztály diákjai életkorunk okán is a számvetés idejét éljük.

Ha az öregkor diadal a szavatossági idő fölött, s ha e túlélés – diadal, az 1943-44-es korosztályunknak része volt benne. Már a kezdet kezdetén a bombázásokat, az áthaladó front megpróbáltatásait kellett át- és túlélnünk. Sikerült. Nem a magunk, de szüleink, a sors, avagy gondviselés jóvoltából.

„Úgy néztem magamra mindig, / Ahogy csodára nézni illik, / Csodára, ember fiára, / Kezeire, nyírott hajára”- sokan ismerik a Sebő együttes előadásában Szécsi Margit sorait. A Kárpát-medence kellős közepén már az is csoda, hogy annak idején Toldy-s diákként rácsodálkozhattunk egymásra. Ez a csodálkozás ma is tart. Példa rá a sokak szerint példátlan szokásunk: mostanában félévenként tartunk érettségi találkozót. Élet-érettséginek nevezzük a 2012-es  50-ik összejövetelünk óta, amelyen a megjelentek megkapták a Porogi András igazgató Úr és dr. Nagy Gábor Tamás polgármester Úr aláírásával jegyzett „Élet-Érettségi Bizonyítványt”.

Bárcsak minden osztálytársunk birtokolhatná! Idén a november 13-i találkozónkon, az ötvenharmadikon, a 34 fős osztályunkból 12 társunkat kényszerültünk véglegesen eltávozott „igazolt hiányzóként” regisztrálni.

A megmaradtak sorából a csoportképen 13-an vagyunk. Egykori tanáraink közül mostanában egyedül a fiatal Antall József barátja és tanártársa, az örökifjúnak tekintett 83 éves Féja Endre szerencséltetet bennünket. Reméljük, a tavaszi, az 54-ik találkozónkon is jelen lesz, s ezt felvétellel is igazolhatjuk!

Megható volt magunk között látni a mai Toldy gimnázium képviselőjét, Takács Zoltán igazgatóhelyettest. Az egykori 200-400-as atléta sem szégyellte meghatottságát, amikor az „Élet-Érettségizett” osztályunkat közvetlen szavakkal köszöntötte. Harminc éve tanára a gimnáziumnak, s így összekötő kapocs a mi egykori professzoraink – Sykó Dezső testnevelő tanárunk, Proton” alias Szalmay János, „Zsebi” alais Freisinger Ernő, „Biosz Laci” alais Molnár lászló, „Jocó” alias Vígh József osztályfőnökünk  - s a mai fiatal kollégák között.

Nem tudom, van-e, s ha igen, mi a ragadványneve Takács tanár Úrnak.

A mellékletben egy, a Toldy Főreálban 1904-ben érettségizett nyugalmazott bankigazgató emlékezik szeretettel egykori tanáraira, többek között  „Goszinusz”-ra alias Mayer igazgatóra, „a Tanár Úr”-ra” alias Palóczi Lipót francia tanárra. Memoárját id. Biernaczky Szilárd valamikor az 1950-es években vetette papírra, s unokája, nekem kollégám, Biernaczky Szilárd bocsátotta rendelkezésemre tudván, hogy én is Toldy-s diák voltam. Az 53. Találkozónkon ebből is felolvastunk egy-egy részletet. Ezt osztjuk most meg a gimnáziumunk honlapján az érdeklődő, emlékező nyilvánossággal.

image_001-2015-12-06-14-28.jpg

galéria megtekintése

image_002-2015-12-06-14-28.jpg

galéria megtekintése

image_003-2015-12-06-14-28.jpg

galéria megtekintése

Letölthető fájlok

Letölthető fájlok

címkék