A 10. b osztály választása idén egy mindannyiunk által ismert és szeretett magyar klasszikusra, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérére esett.

A műfajból adódóan nem is számítottam szorosan összefüggő történetre, inkább az iskolai élet általános hangulatának, az iskolai mindennapok elengedhetetlen “kellékeinek” megidézését vártam az előadástól, és nem kellett csalódnom. A Lőrincz Emese rendezésében színpadra állított feldolgozás tökéletesen hozta az eredetileg epikai mű anekdotikus, humoros jellegét - gondoljunk csak a felelés címén a tanárral (Sonkodi Balázs) kedélyes magánbeszélgetésbe merülő, “jó tanuló” Steinmanra (Tikász Álmos), vagy az ikonikus “Magyarázom a bizonyítványom” jelenetre (Kovács Dorka és Lőrincz Emese alakításában)! Személyes kedvencem a darab nyitószíne volt, amelyben az álom és az ébrenlét határán lebegő Bauer (Hegedűs András) hősiesen igyekszik megküzdeni minden diák legnagyobb mumusával: a korai keléssel.

Az ismerős, lazán egymás mögé fűzött “karcolatok” között nem volt olyan, amely ne csalt volna mosolyt a nézők arcára, az előadás végig oldott, vidám légkörben folyt - kár, hogy csak egy rövid felvonásnyit kaptunk belőle. A darab alapvetően követte az eredeti mű felépítését, az átvett jelenetekben azonban lépten-nyomon az osztály kisebb és nagyobb változtatásaiba botlottunk, amelyek Karinthy világának és a mai toldys mindennapoknak érdekes keveredését hozták létre.

A 10. b tavaly színpadra vitt Alice Csodaországban-jának lenyűgöző látványvilága után a Tanár úr kérem! jelmezesei és díszletesei sem okoztak csalódást. A nézők elé varázsolt tanterem (amelyben egyetlen szereplő sem volt kénytelen hátat fordítani a közönségnek) összes elemében precízen kitalált, - még a diákok számát tekintve is - valósághű képet tárt a szemünk elé. Minden részlet a helyén volt, a “rossz tanuló” (Viszló Bianka) arcára nyomódott határvonalaktól kezdve, a Vészgyűlésre álruhában érkező Zsemlye (Somorjai-Kiss Barbi) sapkáján keresztül egészen Bauer felemás zoknijáig, amit nagyon okosan a takaró melegében húzott fel. Bárhova néztünk, garantáltan nem unatkoztunk egyetlen percig sem a 10. b idei előadásán.

Ezúton is gratulálunk Nektek, és persze nagyon kíváncsian várjuk, mivel készültök a jövő évi OSZF-re!