Toldys pedagógus rangos elismerése

Huszadik alkalommal adták át január végén a Pedagógus Kutatói Pályadíjat az MTA székházában. A Magyar Tudományos Akadémia pályadíjára a legalább öt éve oktató, legalább félállásban alkalmazott középiskolai tanárok pályázhatnak, olyan tudományos munkával, amely tényleges előrelépést jelent egy adott téma alaposabb feltárásában. A pályamunkákat a tudományterület szempontjából illetékes akadémiai kutatóintézet bírálja el, majd az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának szakbizottságai rangsorolják.

Németh György, a Toldy Ferenc Gimnázium történelem és társadalomismeret tanára „Petőfi ’72 – Az 1972. március 15-i spontán tüntetés története” című pályamunkája is a díjazottak közt szerepelt. A tanár úr középiskolai történelemtanár és szociológus. Tavaly január óta mestertanár. Első iskolája a Zsolnai József vezette, legendás, törökbálinti Kísérleti Iskola volt. 2002 óta a Toldy pedagógusa, ottani első osztálya 2011-ben érettségizett. Tanítás mellett a História Kör vezetőjeként, s a Toldy Akadémia szervező pedagógusaként is tevékenykedik.

Németh György vallja: a tanárságot nemcsak szakmaként műveli, ez a hivatása. A történelmi kutatást, a tudományos vizsgálatok zömét, tanulmányírást az évközi és a nyári szünetekben gyakorolja. A tanítás mellett fontosnak tartja ezt az egészen másfajta, szellemileg felfrissítő tevékenységet, amit a kilencvenes években a „régi” Mozgó Világ történetének feltárásával, elemzésével kezdett. Megragadta a lap körüli, a Kádár-korszakban igen ritkán tapasztalt szolidaritás. Egyrészt a szerkesztőség lemondása, amikor 1983 szeptemberében Kulin Ferencet, a lap főszerkesztőjét, leváltották, másrészt az egyetemisták kiállása a folyóirat értékei mellett.

2007-ben két kiváló tanítványa, Döbrentey Dániel és Gönczi Gergely közös történeti kutatást kezdeményezett, a témát, az 1972. március 15-i spontán tüntetés hátterének, a nap eseményeinek és a következmények föltárását, történelemtanáruk javasolta. Később a kutatócsoport tagja lett egy régebbi, nem toldys, tanítványa, Lieszkovszky Norbert. A diákoknak nagy élményt jelentett a levéltár – számukra addig ismeretlen terepének – „bejárása”, a kutatásmódszertan alapjainak elsajátítása. Mérföldkövet jelentett a tüntetés egyik hőse, Szalay Miklós megismerése, és a vele készített életútinterjú. Diákjai közben leérettségiztek, viszont néhány évig háttérbe szorult a téma feldolgozása, ugyanis Németh Györgynek a történelemtanítás metodikájával kapcsolatos feladatai adódtak, továbbá le kellett zárnia egy másik kutatást (a József Attila Kör [FIJAK/JAK] történetének földolgozását). Az 1972. március 15-i tüntetés elemzését és a tanulmány megírását Németh tanár úr végezte. Reményei szerint a közeljövőben megjelenik a könyv, a kutatástörténeti bevezetőben bemutatja tanítványait és a közös munkájukat.

A ’72-es esemény kiválasztásánál az a cél sarkallta, hogy mikroszintig jusson a történet feltárásában. Németh György úgy véli, a mikrotörténeti igénnyel íródó elemzés soha nem fejezhető be, csak kényszerűen felfüggeszthető. Nyertes tanulmányát ekképpen foglalta össze: a tüntetés a Kádár-korszak kronológiai középső évére esik. A hatalom ideológiai felbujtókat feltételezett, olyan ellenséget, amely a nacionalizmussal, sőt sovinizmussal fertőzte meg a fiatalokat. Döbbenetes, mint mondta, ahogy a hatalom emberei, az állambiztonsági tisztektől az ügyészen át, az intézményi igazgatókig lenézték a középiskolás és egyetemista diákokat, nem feltételezték róluk, hogy saját gondolataik és önálló akaratuk lehet. Az összeesküvők fészkét keresve egy Mikszáth Kálmán téri magánlakásban házkutatást is tartottak. A tüntetés lényegében spontán módon szerveződött. A hatalom által erőltetett Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatába belekényszerített március 15-e helyett a fiatalok egy része saját, érzelmileg jobban átélhető megemlékezést akart. A hatalom túlreagálta a fiatalok megnyilvánulásait: kirúgások, eltiltások, előállítások, politikai perek és börtönbüntetések formájában.

2007-ben a kutatásban résztvevő tanítványai iskolai szintű előadást tartottak. Évekkel később, amikor a hét szerzői ív terjedelmű kézirat elkészült, a Toldy História Körében a tanár úr beszámolt a kutatásról. Egyébként, fűzte hozzá, nem szokta traktálni a diákokat saját kutatásaival, azok hatása közvetetten mégis szerepet játszik tanítási gyakorlatában, például a történeti források elemzése terén.

D. A.

A címlap- és borítóképet a politikai rendőrség egyik tagja készítette az 1972. március 15-i tüntetésen, az eredeti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) található (szerk.).

A cikkben említett Szalay Miklós a letartóztatása előtti pillanatokban (Striker Sándor, 19 éves tüntető felvétele)galéria megtekintése

Az MTA fotója a díjátadásról a Várnegyedbengaléria megtekintése