Bicska. Csoki. Óra. Bank. Pénz. Federer. Pontosság. Lindt… Esetleg Henry Nestlé.
Valljuk be, sokunknak, akik még nem voltunk Svájcban, ezek az első és egyetlen kifejezések, szavak, személyek, kifejezések, amelyek eszünkbe jutnak. Ez nem szégyen. Minket, magyarokat is a kolbásszal és Puskással jellemeznek.
Minden egy héttel ezelőtt kezdődött, amikor egy csoport korunkbelit láttunk közeledni a Nyugati pályaudvar parkolójában. Mindegyikőjüknél nagy, gurulós bőrönd. Szorosan egymás mellett haladnak, mintha egymásban találnák meg a védelmet ebben az ismeretlen országban. Mi is, ők is feszültek. Ahogy közelednek, egy-két arcot lassan ki lehet venni. Csönd, egymást méregetjük. A bőröndök kerekeinek hangja fülsiketítőnek tűnik…
De mindez csak pár másodpercig tart, majd a két csoport, akár két hadsereg, vagy ahogy két hullám találkozik, kavarodik, elhangzanak az első mondatok (Ó, te vagy az? meg Jaj,alig ismertelek fel, a képen teljesen más vagy!), és innentől kezdve a két hullám eggyé válik, és nincs különbség bicskák és kolbászok, Federerek és Puskások közt.
Nehéz leírni mindazt, amit egy hét alatt megéltünk ezekkel az emberekkel. Talán most rögtön, ahogy itt ülök, nem is tudnám megmondani pontosan az összes programot. És nem azért, merthogy olyan szörnyen unalmas és jellegtelen helyeken jártunk volna (sőt: egri vár, Széchenyi fürdő, Terror Háza), hanem mert az együttlét számított, hogy együtt éljük meg azt, amit ez az egy hét kínált számunkra. Mindegy volt, hogy a magyar történelem hősi romjain járunk, vagy csak egy kellemes estét töltünk egy hangulatos helyen. Ez lehet, hogy egyeseknek elcsépeltnek hangzik, és talán a fenti szöveg férfi egyedtől származását megkérdőjelezik, de ezek a kedves olvasók biztos, hogy nem vettek részt egy ilyen diákcserén.
Bicska. Csoki. Óra. Bank. Pénz. Federer. Pontosság. Lindt… Esetleg Henry Nestlé.
Eltelt ez a hét, de az első szavak, személyek, kifejezések, amik Svájcról rögtön eszembe jutnak,még mindig ezek. De most látok mögöttük egy kultúrát, egy teljesen más felfogást, egy más világot, más ötleteket, hozzáállásokat, de ami a legfontosabb: azt mondhatom, hogy ISMEREM mindazokat, akik ezt alkotják. És ezzel tett engem gazdagabbá ez a hét. Új barátokat kaptam. Ez számít.