Dömötör Júlia (1. a) írásának első része - számos fotóval.
Augusztus 27. hajnali 8:00 óra, Csalogány utca, parkoló: minden itt kezdődött, fogjuk majd mondani évtizedek múltán az osztálytalálkozóinkon… Izgatott elsősök, feszültségüket többé-kevésbé leplezni próbáló szüleink, kíváncsi mentorok, osztályfőnökök, kísérő tanáraink. Vajon milyenek a „többiek”, ki mellett fogunk ülni, mit kellett volna még magunkkal hoznunk/mit hoztunk teljesen feleslegesen, s egyáltalán: milyen lesz a gólyatábor, milyen lesz toldysnak lenni?
A kellemes, csaknem egy órás buszos, majd kompos utazást követően megérkeztünk Horányba, elfoglaltuk faházainkat, berendezkedtünk a táborban, majd irány az első közös ebéd, mely előrevetítette azt is, hogy a gólyatábort nem elsősorban a koszt fogja emlékezetessé tenni… A délután már az ismerkedéseké, kisebb-nagyobb társaságok kialakulásáé volt. A vacsora utáni tábortűznél együtt énekeltünk, ekkor éreztem azt először, hogy valóban toldys lettem!
Másnap 7 óra körül a végzősök keltettek minket, a napunk, egy váratlan fordulattal, reggeli bemelegítő gyakorlatokkal, futással vette kezdetét (remek ötlet…). Ezt követően Zsófi és Dóri vezetésével mentoraink országok szerinti csoportokba osztottak minket, s kezdetét vette a horányi Toldylimpia!
A gólyatábori beszámoló második része elolvasható ide kattintva.