Az egész a Nyugati pályaudvaron indult, nekem b osztályos gólyaként a nagy óra alatt volt gyülekező. Ott pár osztálytársammal megismerkedtem. Felszálltunk a vonatra, utaztunk fél óráig, majd buszra szálltunk, mellyel még 10 percet utaztunk, és megérkeztünk Péliföldszentkeresztre, ahol a szalézi rendházban szálltunk meg.

Megkaptuk a szobáinkat, ott letettük a cuccainkat, és csoportokba osztottak minket. Volt időnk bemutatkozni egymásnak, megismerni egymást, majd elkezdődött a verseny a csoportok között. Volt sorverseny, vizes feladat, szkander, joghurtevés csukott szemmel, tojásdobálás és frizbidobás. Majd az osztállyal  is jobban megismertük egymást. Osztályok közötti métára és focira is volt lehetőség. Ebéd közben  kihirdettek egy úgymond “gyilkolós” játékot, ahol a te cetliden lévő embert kellett “meggyilkolnod”. Volt zenés kvíz, később a napot egy ZTM zárta.

Másnap reggeli előtt  tornára került sor, majd aznap is voltak élvezetes feladatok: el kellett játszani egy autóbalesetet, pálcika és papír segítségével kellett egy celluxszal befedni egy tojást (miután lejárt az idő, azt a tojást az erkélyről ledobták, a cél az volt, hogy a tojás ép maradjon), volt osztályfotó, meg az egész társaságról fotó. Pólófestés is volt. Később két végzős osztályok közötti számháborút rendezett, a lényeg az volt, hogy megszerezd a másik csapat zászlaját. Estefelé ugyanúgy focira és métára is volt lehetőség, de tábortűz mellett is lehetett énekelni. Ezek után volt egy nagyon rövid ZTM, majd lámpaoltás.

Hajnali kettő óra lehetett, amikor 3-4 végzős bejött a szobánkba azzal a szöveggel, hogy mi vagyunk a kiválasztottak, ezért velük kell mennünk. Felvettünk egy pulcsit, cipőt, majd elindultunk az erdőbe. Annyit mondtak, hogy legyünk halkak, egy végzős elöl, egy pedig hátul ment. Mentünk a sötét erdőben, majd megpillantottunk egy pislákoló fényt. Közelebb mentünk. Egy különös szertartást láttunk, amelynek egyik résztvevője latinul olvasott egy szöveget, valaki pedig egy asztalon feküdt. Megpillantottak minket, elkezdtek felénk jönni, az előttünk lévő végzős mondta, hogy fussunk hátra. Ezt tettük. Mikor leráztuk üldözőinket, megláttunk egy lányt, aki fehér hálóruhában volt. El kellett mennünk mellette, de mi megálltunk, ránk nézett, majd egy nagyon nagyot sikított. Elkezdtünk gyorsabban menni, amíg meg nem láttunk két embert. Le voltak fagyva, csak néztek minket. Mentünk tovább, hallottuk, hogy van valaki a bokorban, meg lehetett ott egy bagoly is, mivel huhogott. Egy fánál megálltunk, valakik néztek minket, majd egy kereszteződéshez értünk, előttünk ottlakók futottak el. Ők balra mentek, szóval mi jobbra indultunk. Arrafelé láttunk elkerítve zombikat is, majd elértünk egy körhöz, ahol boszorkányok valamilyen mágikus szertartást akartak végrehajtani, amihez nekik csak egy szív kellett, el is ragadták az egyik végzőst, aki szerencsére meg tudott szökni. Egy kukoricásban meg akart minket valami támadni, de mi gyorsak voltunk, és el tudtunk menekülni. A hátul lévő végzős épp szólt, hogy ő gyorsabban menne, mert követnek minket, amikor ketten azt mondták hogy menjünk velük játszani, de mi inkább azt tettük, amit a végzős javasolt. Egy árok mellett haladtunk, és valami vagy valaki fogdosta a lábainkat, onnan is menekültünk. Egy ismerős helyre érkeztünk, az ebédlőhöz. Voltak ott padok, és az egyiken egy ember, akinek a fején egy zsák volt, a nyakán pedig egy kötél. Babákkal játszott egy ijesztő zene mellett. Mereven integetett nekünk, mi pedig gyorsan elmentünk onnan. A végén elmondták nekünk a végzősök, hogy mindez nem volt igazi, csak ránk akartak ijeszteni (sikerült nekik). Mindenki ment erre az ijesztő sétára, de nem egyszerre, ezért megkértek minket, hogy ne szóljunk most senkinek semmit (mi az elsők voltunk), majd visszamentünk aludni.

Kasza Nikoletta felvételegaléria megtekintése

Másnap nem kellett annyira korán kelni, de a reggeli ugyanúgy várt minket. Volt egy utolsó csoportfeladat: egy "gyilkosság"-ról szólt. Egy nő "halt meg", nekünk pedig 5 emberből kellett kitalálnunk hogy ki lehetett az a "gyilkos". Utána ebédeltünk, majd eljött az eredményhirdetés ideje. Nagyon sok volt a holtverseny. Elindultunk hazafelé, nagyon rossz volt, mert nagyon jó volt az egész gólyatábor.