A sok bonyodalommal és konfliktussal járó darabválasztás után izgatottan vártam a 4.b osztály előadását, és minden várakozásomat felülmúlta.
Henrik Ibsen műve az álmodozó, sokszor meggondolatlan és igen változékony természetű Peer életét és olykor varázslatos, olykor megdöbbentő utazásait meséli el ugrálva térben és időben.
Mikor beültem a nézőtérre, az első, ami feltűnt, hogy nincs behúzva a függöny, és a színpadon semmi díszlet sincs, csak feketével lefüggönyözött háttér. Nagyon nehéz egy teljesen üres teret megtölteni csupán a játékkal, de nekik fantasztikusan sikerült.
Az előadás során olyan érzésem volt, mintha az osztály tagjai bábjátékosok volnának, mindenki egységesen farmerban és fekete pólóban, akik egy-egy szimbolikus ruhadarabbal (pl.: Peer Gyntnél a fehér ing, a manóknál a csíkos farok és így tovább…) maguk válnak a bábokká, és így jelenítik meg a szereplőket. Így tehát egyáltalán nem volt zavaró, hogy egy színész több szerepet is játszik, sőt a Peer Gynt szerepét megtestesítő hat fiú kontrasztja csak még jobban szemléltette Peer csapongó és változékony természetét. Ezúton is szeretnék gratulálni a fiúknak a kiemelkedő és nagy összhangban lezajlott szereplésükért.
A cselekmény Peer szülőfalujában kezdődik, ahol megismerjük az édesanyját, Åset, aki, mint kiderül, szeretné, ha fia becsületes munkát találna, visszaszerezné a családi vagyont, és feleségül venné Ingridet, a falu legnagyobb földbirtokosának lányát. A probléma ott van, hogy a lány már mennyasszony, de Peert ez nem akadályozza meg abban, hogy elcsábítsa a vőlegényétől, persze csak egy éjszaka erejéig.
Mátrai Magdolna felvétele
Az incidens után kénytelen elhagyni a falut, és innen indul el a fordulatokkal teli utazására, melynek során rengeteg arca megmutatkozik. Lesz belőle vándor, rabszolga-kereskedő, tudós, és majdnem manókirály is, a legfőbb célja pedig a császári cím, Gyntia megalapítása, és uralom az egész Föld felett.
Peer, mondhatni, végignyargalt az életén, és sohasem tartott ki semmi mellett, így Solvejg mellett sem, aki akkor is szerette és visszavárta hűségesen, amikor Peer épp új kalandokat fedezett fel, megfeledkezve róla. De mint mindenkinek, neki is lejárt az ideje ezen a földön.
Ekkor lépett a színre egy igen különös szereplő, a gomböntő. A gomböntőhöz kerülnek azok, akik nem voltak elég jók ahhoz, hogy a mennybe jussanak, és elég rosszak se, hogy a pokolban végezzék. Olyan emberek, akik nem voltak eléggé önmaguk, így olyanok, mint a fületlen gomb, de mivel az Úr nem pazarol, újra kell önteni.
Mátrai Magdolna felvétele
Ehhez kapcsolódik a darab egyik legszebb jelenete, amikor is mind a hat Peert játszó fiú feljött a színpadra és egy hagymáról elkezdték lehámozni a rétegeket. Volt köztük külső, belső, vékony, vastag, elrothadt és ép, akárcsak Peer Gynt tulajdonságai. Mindegyik réteghez társult egy tulajdonság, de mindezek alatt, legeslegbelül nem volt semmi, semmi, amitől Peer Gynt Peer Gynt lett volna. Így hát nem volt kétséges, hogy Peernek az öntőkanálban a helye, de haladékot kért a gomböntőtől, hogy be tudja bizonyítani bűnösségét, és a pokolra juthasson, ahol bár szenvedés várt rá, először életében tartozott volna valahová, és nem mosódott volna össze az arca a többi emberével.
Végső elkeseredésében Solvejghez fut, reménykedve abban, hogy ő bebizonyítja romlottságát, hiszen egy életen át hagyta szenvedni és várakozni, de a lánynak túl nagy szíve van, és mindent megbocsát Peernek, majd behúzódnak a függönyök.
Összességében egy zseniális darabot láthattunk kreatív rendezői megoldásokkal és igen elgondolkodtató tartalommal. Kozma Zsófi remek rendezőnek bizonyult, és gratulálok az egész osztálynak a darab színpadra viteléhez!
Mátrai Magdolna felvétele