Két beszámoló az idei gólyatáborról, valamint képgaléria.
Toldy gólyatábor 2010, Balatonföldvár
Augusztus 24. reggelén a Déli pályaudvar kasszáinál kisebb, főként diákokból álló tömeg gyülekezett. Egyesek már találtak ismerősöket, az idegen arcokból azonban mégis több akadt. Szerencsére a vonaton volt idő az ismerkedésre.
A hotelhez érve a végzősök gyorsan kiosztották a szobákat, majd nem sokkal később a gólyákat 5, végzősök által vezetett csapatba sorolták be. Ebédidőben a magunkkal hozott szendvicsekből, rágcsálnivalókból és egyebekből rendeztünk pikniket, utána kaptunk időt a fürdésre. A borús idő szinte senkinek nem szegte kedvét. Később, mikor már befejeztük a szórakoztató improvizációs játékokat, ismét fürödhettünk, valamint röp- és vízilabdázhattunk. A Balaton mellett a legnagyobb népszerűségnek a szálló parkjában lévő trambulin örvendett, itt szinte mindig fel lehetett fedezni gólyákat is, végzősöket is egyaránt. A programok sorát este sütögetéssel, énekelgetéssel zártuk.
Másnap reggel az elsősök tornával kezdtek. Erről mindenkinek megvolt a saját véleménye, de valószínűleg a végzősök élvezték a legjobban, ők a pálya széléről adták az utasításokat. Ezen a napon került sor még az akadályversenyre is, sok érdekes, ötletes feladattal, majd a sorversenyre, ahol ki-ki a saját csapatának szurkolt. Jutalom gyanánt mindenki kapott egy vízipisztolyt, amit a későbbiekben nem is egyszer használtunk. Az ezt követő szabadidőben volt alkalom batikolni, twisterezni és társasjátékozni. A késő délután a bográcsozás előkészületeivel telt el, ami ugyanolyan jól sikerült, mint az előző napi sütögetés. Bár ennek befejeztekor már túlléptük a takarodó időpontját, mégis meg lett tartva a diszkó. Hát, ez után már tényleg fáradtan, de jókedvűen tértünk aludni, éjszaka azonban végzősök ébresztettek minket, és miközben mi még mindig első reakciónknál („mi van?!”) tartottunk, levezettek minket a hotel sötét parkjába. Itt rémisztő alakoknak öltözött 6-osok ijesztgettek minket a sütögetőhelyig, ahol egy furcsa szertartás által igazi toldyssá avattak minket. Sokan cidrizve vonultak vissza a hotelbe, sokan pedig nevettek, szóval ez kétségtelenül jól sikerült!
Reggel aztán a „mint a mosogatórongy” jelző érvényességével ébredtünk, de hamar felélénkültünk, mikor szóba került a nagy vízipisztoly-csata. Ezt a programot a réten tartottuk meg. Az öt csapat különvált, egy-egy a többi négy ellen harcolt. A végén már a slag és a vizesvödrök is beszálltak a csatába, így garantáltan csuromvizesek lettünk. Miután ezt a nagy harcot kénytelen-kelletlen befejeztük, még mindig csapatokra oszolva indultunk el egymás után a közeli büfébe ebédelni. Ezt követően sajnos búcsút kellett vennünk Balatonföldvártól, bár a vasút elintézte, hogy az állomás látványában a kelleténél tovább gyönyörködhessünk.
Mindent összevéve, szerintem fantasztikus tábor volt Toldys „pályafutásunk” kezdetén – azt hiszem, ezzel az induló 1. évfolyam többi diákja is egyetért.
Pilinszky Dóra 1. b
Gólyatábor Földváron
Nagyon korán indultunk Balatonra. A Déli pályaudvaron még nem sokan ismerték egymást, de már itt megkezdődött az ismerkedés. A vonaton mindenki egy-egy nagy csoportba tömörült, és beszélgetett.
Amikor megérkeztünk, a szobák kiosztásánál először néhány elsősnek nem jutott szoba, de a végzősök hamarosan megoldották a problémát. Miután mindenki kipakolt, a szálloda előtti réten gyülekeztünk. Itt mindenkit beosztottak egy-egy csapatba, melyeket végzősök irányítottak, majd a csapatok külön-külön ismerkedős játékokat játszottak. Ezek után drámajátékokat (pl.: stoptrükk) játszottunk, ebéd után pedig egy kis fürdés volt. A vacsora a hotel kertjében lévő tűzrakó helynél készült. Amíg a vacsora el nem készült (pontosabban, amíg az alapanyagok – kolbász, szalonna, kenyér, hagyma – meg nem érkeztek), énekléssel múlattuk az időt.
Másnap fél hétkor keltünk, a nap reggeli tornával indult. Itt jól lefárasztottak minket, ezután jólesett a reggeli. Ezt szabad foglalkozás követte (pl.: biliárd, pingpong, csocsó). A nap legfontosabb pontja egy vetélkedő volt, ahol sok dolgot megtudtunk a Toldyról és íratlan szabályairól. Itt meg kell, hogy említsem Szabó Leventét az 1. b-ből, aki a Formula1 nevű próbát kiemelkedően teljesítette. Este a vacsora kicsit elhúzódott, de a tanárok engedélyezték a diszkót. Éjfél körül mindenki nyugovóra tért, de hajnali kettőkor felébresztettek minket, és egy úton kellett végigsétálnunk, melyen többféle módon ijesztgettek minket. Végül egy szektához értünk, amelynek tagjai toldyssá avatták az összes elsőst.
Vasárnap reggel nyolckor keltünk. Délelőtt egy nagy vízipisztoly-csatát rendeztünk, majd többen a kertben lévő trambulinon játszottak. Az ebéd a mólónál egy büfében volt itt hot-dogot, hamburgert, vagy gyrost lehetet enni. Délután egy utolsó fürdéssel zártuk a programot.
Az állomáson elég sokat kellett várnunk a vonatra, de a hazaút nagyon jó volt. A végállomáson mindenki barátként búcsúzott el a másiktól.
Serényi Bendegúz 1. b