Tanári bevezető és két tanulói beszámoló biztosítja a jól sikerült tábor sokszempontú bemutatását.
Idén első alkalommal szerveztük meg a röplabda edzőtábort augusztus 10-14-ig. Az edzéseinkhez a Toldy Ferenc Gimnázium tornacsarnoka és az agárdi strandröplabda pálya biztosította a helyszínt. Az edzőtábor 9-12 évfolyamos diákok részvételével zajlott, amelyen 30 tanuló hajtotta végre az edzéseket napról napra. Ezúton is szeretnénk gratulálni a röplabdásainknak a táborban nyújtott munkájuk, magatartásuk, illetve profizmusuk miatt.
Testnevelők, edzők: Szarvas Zsófia és Lőrincz Milán
Zilahy Zsombor (12. b): Röplabda edzőtábor, 2020 nyara
A tábor 2020 augusztus 10-14-ére esett. A karantén alatt felhalmozott röplabda iránti vággyal feltöltve érkeztünk meg a táborba. Az eddig is aktív játékosok mellett megjelentek vérfrissítésként a sportban újonnan érdekelt diákok, jelentős potenciállal, ugyanakkor kevés tapasztalattal. Az eltérő szintek ellenére a célok megegyeztek, mindenki azért volt a táborban, hogy fejlődjön, és jól érezze magát.
A tábor első napján a fiúk kezdtek a pályán, amíg a lányok erősítéssel indították a napot. A szerepek viszont másfél óra múlva, a tízórai elfogyasztása után fel is cserélődtek. Az edzések adekvát bemelegítéssel vették kezdetüket, és a tömeg vágyával ellentétben ezen a napon a fókusz e mozdulatokon volt, hogy a kellő rávezetés megvalósuljon. A délelőtti két edzés után a jól megérdemelt ebédre került a sor. A rokoni kapcsolatok révén a Lánchíd Sörözőben étkeztünk hétfőn, szerdán és pénteken Nagy Róbert jóvoltából. Neki ezen úton is szeretnénk megköszönni az ízletes ebédeket és a vendégszeretetet! A délutáni edzés előtt kisebb értetlenkedés után mindenki elfogadta és kihasználta a már nosztalgikus csendes pihenőt. A 2-kor kezdődő délutáni edzés az 5-1-es forgás elméleti bevezetését, főként a röplabdának újonnan bemutatott játékosoknak, és az ezek utáni gyakorlati alkalmazását tartalmazta. Az edzés a forgást tartalmazó játékkal zárult, és bár sokan bírtuk volna még, hamar vége szakadt a kezdeti túlterhelés elkerülése érdekében.
Második nap a Déli pályaudvaron találkoztunk, ám a nyújtások ellenére sokaknak a járás nehézkesen ment az izomláz révén. A jegyek megvétele után egy óra alatt megérkeztünk Agárdra, ahol nagy örömünkre már el is fogyaszthattuk a tízórainkat. Ezzel az előzőlegesen bevitt energiával 10-kor megkezdtük a két óra hosszú edzésünket, amelynek fő témája az alapérintések és az 5-1-es forgás volt. Az utóbbi kivitelezése viszont jelentősen nehezebb volt, mint a teremben, a homok lassításának köszönhetően. Az ottani égető meleget kompenzálta a tanárok odafigyelése a megfelelő mennyiségű víz bejuttatására, illetve a közeli Velencei-tó, amely kellemessége mellett még kissé melegnek is bizonyult. Az edzés után a tanárok ebédre jutó, kiosztott pénzzel tették lehetővé a választékos étkezést számunkra, amelyet kihasználva (Balás) Ákossal elfogyasztottuk a „Bengáli tigris zsákmánya” névre hallgató hamburgert, amit minden odalátogatónak ajánlunk. A délután folyamán pedig lehetőség volt edzés keretein kívül az egymással való megmérkőzésre, amelyet ki is használtunk. Ezt zökkenő- és fájdalommentesen kiviteleztük aznap. Viszont, a keddi friss homokkal szemben csütörtökön az előzetes eső elmaradásával a homok parázsként funkcionált, melynek orvoslására (Mrenkó) Zsófi állt elő egy kreatív ötlettel. Ez pedig zokniban történő strandröplabdázást jelentett, amely a stranddivat kiszélesítését is célkeresztjébe vette, ezzel kettős funkciót ellátva. Hatékonysága pedig Zsófi ottani meccseken produkált eredményességével is alátámasztható.
A szerdai és pénteki nap a hétfőihez hasonlóan alakult a játékidő fokozaton növekedésével, amely egy pénteki bajnokságban kulminált. Gratulálunk az ezt megnyerő „Magasok” csapatnak!
A hét végére jelentős fejlődések voltak megfigyelhetőek, amely a diákok belefektetett energiájának és a tábor jól strukturált menetrendjének köszönhető. Ebben pedig természetesen hatalmas szerepük volt a szervező tanároknak, Szarvas Zsófia tanárnőnek és Lőrincz Milán tanár úrnak, akiknek itt is szeretnénk megköszönni a lehetőséget és egészhetes munkájukat!
Kovári Lilla (11. b): Röpitábor 2020 diákszemmel
Idén került először megrendezésre a toldys röplabdatábor. Mindenki fellelkesült, amikor hallottuk, hogy lesz, mert ugyan voltak videokamerás erősítések a karantén alatt, azok nem tudják pótolni a személyes edzéseket, főleg háló és röplabda hiányában.
Háromszor a teremben, kétszer az agárdi strandröpi pályákon, a Velencei-tó mellett zajlottak az edzések, délutáni szabadfoglalkozással. A termes edzések alatt a fiúk-lányok váltogatták egymást, aki nem a pályán volt labdával, az erősített a kondiban. Létszám tekintetében a lányok maradtak alul, ezért néha kicsit többnek tűnt a mi erősítésre szánt időnk. Azonban ez sem volt probléma, mert amikor egy ugrálós sorozat végén nyújtás címén ücsörögtünk a pálya mellett, és néztük a fiúk edzését (szigorúan szakmai szemmel Szarvas tanárnő engedélyével), tudtuk hasznosítani a pályán látottakat délután.
Az elején nehéz volt megszokni a napi háromszori edzést, mindenki holtfáradtan esett haza. De ez legtöbbünket nem gátolt meg abban, hogy tartsunk egy csapatépítő estét Velencefürdőn, nagyon köszönjük Balás Natasának és Ákosnak a helyszínt és a szervezést. Így másnap csak csak két megállót kellett utazni Agárdig. Lőrincz Tanár Úr kérését, miszerint éjfélig feküdjünk le, természetesen mindenki betartotta.
Az első velencei napunkon nagyon meleg volt, de előző este esett, vizes volt a homok. Ez egyfelől kellemes volt, mert nem égette a talpunkat, de ha valaki vetődött, vagy megcsúszott, csupa homok lett, ami átkerült a labdára és a szemünkbe. A szünetekben legtöbben ruhában futottak a vízhez (akik előrelátóbbak voltak, fürdőruhában edzettek), de úgyis megszáradtunk tíz perc alatt.
A termes edzések alatt is voltak pihenők, azonban néhányan annyira belelendültek a röplabdázásba, hogy fel kellett szólítani őket a pihenésre. Nehezen tettük le a labdát ilyenkor, mert ebből sosem elég. A hét vége felé egyre többször gondoltuk, hogy milyen jó lenne, ha a tábor jövő héten is folytatódna. Ez a gondolat nem csak abból fakadt, hogy március óta nem láttuk se egymást, se a tanárokat, hanem annyira szembetűnő volt a fejlődés, hogy az mindenkit motivált a gyakorlásra. Nem csak a saját posztunkat gyakoroltuk, mást is kipróbáltunk, de a leginkább a saját hibáinkra fókuszáltunk. Most nem két vagy több nap telt el egy-egy edzés között, hanem órák, így mindenkiben friss volt a javítanivaló.
Tanáraink mindent megtettek, hogy segítsenek nekünk, bátorítottak, javítottak. Hatalmas köszönet és tisztelet jár Szarvas Zsófia tanárnőnek és Lőrincz Milán tanár úrnak, hogy megszervezték nekünk a tábort és vevők voltak a menet közbeni változtatásokra. Reméljük, jövőre veletek ugyanitt!